A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM
az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM (továbbiakban: egyesület) az egyesülési jog alapján létrejött, Magyarország területén működő országos egyesület, amelynek célja: közéleti síkon a katolikus világnézet és értékrend megjelenítése, az emberi közösség és szolidaritás felvállalása.
Célja továbbá a katolikus értékek megőrzése és elmélyítése és a katolikus ifjúság érdekvédelme és érdekképviselete.
Céljai elérése érdekében:
- kapcsolatot tart és együttműködik az országban lévő más katolikus ifjúsági szervezetekkel, mozgalmakkal, csoportokkal,
- társadalmi, politikai és más kérdésekben véleményt nyilvánít,
- az ifjúság részére vallási, kulturális és sportrendezvényeket szervez,
- tanfolyamok, továbbképzések, előadások révén előmozdítja tagjai és az érdeklődők képzését,
- kapcsolatot tart, együttműködik külföldi, illetve a határon túli magyar vallásos és nem vallásos jellegű ifjúsági szervezetekkel, valamint velük közös rendezvények szervezésével is segíti az egységes Európa kialakulását,
- ifjúsági szolgáltató irodái és tájékoztató kiadványai révén biztosítja a tevékenységét érintő információ áramlását,
- tagjait és az érdeklődőket rendszeresen tájékoztatja az ifjúságot érintő társadalmi, politikai, gazdasági és más eseményekről, lehetőségekről,
- tagjai és más jelentkezők segítségével és együttműködésével szociális, családsegítő és karitatív tevékenységet fejt ki, szervez, illetve támogat,
- más érdekképviseleti, állami szervekkel együttműködve képviseli tagjainak társadalmi, szociális, anyagi érdekeit.
Az egyesület - fent jelzett tevékenysége keretében- az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- szociális tevékenység, családsegítés
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- kulturális örökség megóvása,
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
- az euroatlanti integráció elősegítése
I. Az egyesület neve, rövidített neve
KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM
rövidített neve: KIM
II. Az egyesület székhelye
1118 Budapest, Himfy u. 9.
III. Az egyesület tagsága
1. Az egyesület tagjai
1.1. Természetes személy tagok
1.1.1. Rendes tagok
Az egyesület rendes tagja lehet minden tartósan Magyarországon tartózkodó, 14. életévét betöltött, vallását gyakorló katolikus fiatal, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, és rendes tagként kéri felvételét az egyesületbe. (továbbiakban: rendes tagok)
Az egyesület rendes tagjai - az egyéni tagság érintetlenül hagyása mellett - területi, szakmai vagy más szempontok szerint önkéntes alapon alapszervezeteket hozhatnak létre. (továbbiakban: alapszervezet)
Az alapszervezetek a VIII. fejezetben megjelölt módon és feltételekkel önállóan működnek.
1.1.2. Pártoló tagok
Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, ugyanakkor nem rendes tagként, hanem pártoló tagként kíván az egyesületben tevékenykedni.
1.2. Jogi személy tagok
Az egyesület tagjai lehetnek az olyan jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, amelyeket az illetékes egyházi hatóság alapított, jóváhagyott, vagy az egyházhoz tartozásukat kifejező névválasztáshoz hozzájárult, és az egyesület céljait magukénak ismerik el, Alapszabályát magukra kötelezőnek fogadják el. (Továbbiakban: jogi személy tagok).
A jogi személy tagok tagsági jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
2. Belépés
Természetes személyek egyesületbe történő belépéséhez a - Választmány által kibocsátott - belépési nyilatkozat kitöltése és aláírása szükséges.
A természetes személy tag közvetlenül a KIM központon keresztül, vagy az alapszervezeten keresztül léphet be az egyesületbe.
A jogi személy a Választmány jóváhagyásával válhat az egyesület tagjává. A Választmány jóváhagyásának előfeltétele annak igazolása, hogy a jogi személy az illetékes egyházi hatóság jóváhagyásával működik (egyházi hozzájárulással, alapítással rendelkezik, vagy névválasztásához az egyházi hatóság hozzájárult).
3. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a.) kilépéssel,
b.) a tag halálával,
c.) a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, felszámolásával, végelszámolásával,
d.) amennyiben az illetékes egyházi hatóság a jogi személy tag működését korlátozza, akkor annak tagsága az egyesületben megszűnik. Az érintett jogi személy köteles az egyesület Választmányának bejelenteni a tagsági viszonyát érintő egyházi intézkedéseket,
e.) kizárással,
f.) ha a természetes személy tag tartózkodási helye ismeretlen, és így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges,
g.) ha tag tagsági viszonyával járó jogait huzamosabb ideig nem gyakorolja,
h.) ha a jogi személy tag a tagdíjat felszólításra nem fizeti meg.
A tagsági viszony megszűnésének megállapítására a Választmány jogosult.
Az Etikai bizottság javaslatára a Választmány kizárhatja az egyesület tagjainak sorából azt a tagot, aki az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy azok megvalósítását meghiúsítani igyekszik.
A tag ismeretlen tartózkodási helye miatti tagság-megszűnés megállapíthatóságához az szükséges, hogy a tag nyilvántartott címére az egyesület által küldött valamely tárgyú ajánlott küldemény „címzett ismeretlen", „ismeretlen helyre költözött" vagy ennek megfelelő tartalmú jelzéssel érkezzen vissza, vagy más módon kiderül, hogy a tag tartózkodási helye ismeretlen, így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges.
A tagsági viszonnyal járó jogok huzamosabb ideig történő nem gyakorlásának megállapítására - az Elnök előterjesztése alapján - a Választmány jogosult.
4. Az egyesület tagjai tevékenységéért nem felel.
5. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
6. Az egyesület tagdíja.
Az egyesület Közgyűlése az egyesület tagjaira nézve tagdíjat állapíthat meg. A tagdíjat minden év február 28. napjáig kell megfizetni.
Ha az érintett a tagdíjat a fenti határidőig nem fizeti meg, úgy a rendes tag esetén tagsági viszonya rendes tagságból pártoló tagsággá alakul át, míg a jogi személy tagsági viszonya megszüntethető. Ezek megállapítására a Választmány jogosult.
A pártoló tagok tagdíj fizetésére nem kötelezhetőek.
A nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag tagdíja annyiszor a rendes tagokra megállapított tagdíj összege, ahány szavazattal a KIM Közgyűlésén rendelkezik.
A tagsággal nem rendelkező jogi személy tagoknak egy-egy szavazata van, tagdíja összege azonos a rendes tagok tagdíjával.
IV. Az egyesület szervezete
1. A Közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagokból és a jogi személy tagok képviselőiből áll.
1.1. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
1.3. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az összes - rendes és jogi személy - tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban javasolja.
1.4. A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök is jogosult összehívni.
1.5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) az Alapszabály megállapítása, és annak módosítása;
b.) az egyesület tisztségviselőinek megválasztása;
c.) más társadalmi szervezettel való egyesülésének illetve feloszlásának kimondása
d.) a közhasznúsági jelentés, továbbá az éves beszámoló elfogadása.
1.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes - rendes és jogi személy - tag 50 %-a plusz 1 rendes vagy jogi személy tag megjelent, valamint, ha a küldöttek a Közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha a Közgyűlésről szóló meghívót a rendes tagok részére, illetve jogi személy tag esetében a jogi személy tag által megadott értesítési címre, a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal ajánlott levélben postára adták továbbá ha az legalább 30 nappal a Közgyűlés időpontját megelőzően az Új Ember c. hetilapban megjelent. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel megismételt - akár ugyanazon napra összehívott - Közgyűlés már a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívóban közölni kell.
1.7. A Közgyűlés tagjai hivatalból az egyesület elnöke valamint alelnökei, akiknek egy-egy szavazatuk van.
1.8. A Közgyűlés határozatait - jelen Alapszabályban foglalt kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés vezetőjének (aki az egyesület elnöke, vagy az általa erre kijelölt személy) szavazata dönt. A Közgyűlés vezetőjének az elnök csak szavazati joggal rendelkező személyt jelölhet ki.
1.9. A jogi személy tagok a Közgyűlésre egy-egy képviselőt delegálnak.
1.10. A nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag vezetője minden év január 31. napjáig bejelenti az KIM Elnökének, hogy a előző év december 31-i állapot szerint hány taggal rendelkezik. Ez alapján a KIM Közgyűlésén a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag annyi szavazattal rendelkezik, ahányszor 50 tagja van. Egy jogi személy tagnak maximum 50 szavazata lehet.
1.11. A Közgyűlésen minden rendes tagnak valamint a nyilvántartott tagsággal nem rendelkező jogi személy tagnak egy-egy szavazata van.
1.12. Az egyesület pártoló tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joguk nincs.
2. Nyilvánosság
A Közgyűlés nyilvános.
A Közgyűlésre szóló meghívót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának is meg kell küldeni. A Küldöttgyűlésen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának erre meghatalmazott képviselője tanácskozási joggal részt vehet.
3. Az egyesület tisztségviselői
a.) elnök, alelnökök
b.) Választmány
c.) Számvizsgáló bizottság
d.) Etikai bizottság
3.1. Elnök, alelnökök
A Közgyűlés az egyesület nagykorú, büntetlen és feddhetetlen előéletű természetes személy tagjai közül négy évre elnököt választ.
Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyek, bíróság vagy más hatóságok előtt.
Az elnök a Választmány és az egyesület tisztségviselőinek támogatásával irányítja az egyesület működését.
Szükség esetén a Közgyűlés az elnök tevékenységének támogatására két alelnököt választhat.
Az elnök képviseleti jogosultságát az alelnökökre és a Választmány tagjaira ruházhatja át.
3.2. A Választmány
A Közgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából a Választmányba tizenkettő tagot választ négy évre. A Választmány tagja még hivatalból az egyesület elnöke és alelnökei.
Amennyiben az egyesület jogi személy tagjainak száma az ötöt eléri, a következő Közgyűlés - a jogi személy tagokat képviselők közül - egy további Választmányi tagot választ. Ennek alapján a Választmány választott tagjainak száma mindaddig tizenhárom marad, amíg a jogi személy tagok száma öt alá nem csökken. Ekkor a jogi személy tagokat képviselő Választmányi tag Választmányi tagsága megszűnik.
A Választmány dönt mindazon kérdésekben, amelyeket törvény vagy a jelen Alapszabályzat nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen a költségvetés, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról.
A Választmány ülése nyilvános.
3.2.1. A Választmány szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülést tart, amelyet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hív össze.
3.2.2. A Választmányi ülésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. (továbbiakban: levezető elnök)
3.2.3. A Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
3.2.4. A Választmányi ülés akkor határozatképes, ha a Választmány tagjainak legalább 50%-a plusz 1 tag megjelent, valamint ha a Választmány tagjai az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha a Választmányi tagok részére a meghívót személyesen átadták, illetve amennyiben az ülést megelőző 20. napig személyesen nem vette át, úgy azt ajánlott levélben részére az ülés időpontja előtt 15 nappal postára adták. A meghívó személyes átvételét a tag aláírásával igazolja. Az értesítés szabályszerű voltát nem kell vizsgálni, ha a Választmányi ülésen minden érintett jelen van. Határozatképtelenség esetén az általános szabályok szerint új Választmányi ülést kell összehívni.
Az értesítést szabályszerűnek kell tekinteni akkor is, ha a Választmányi tag olyan nyilatkozatot ad, melyből kitűnik, hogy tudomása van a Választmányi ülés időpontjáról.
Ha az előző Választmányi ülésen megállapították és jegyzőkönyvbe foglalták a következő Választmányi ülés időpontját, akkor az előző Választmányi ülésen jelenlévők vonatkozásában ez szabályszerű értesítésnek tekintendő.
A Választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
3.2.5. A Választmány ülését össze kell hívni, ha a felügyeleti szerv, a egyesület elnöke, a Választmányi tagok közül három fő, a Számvizsgáló bizottság a cél megjelölésével azt írásban indítványozza.
3.2.6. A Választmányi ülés napirendjét a Választmányi tagokkal a meghívóban közölni kell.
3.2.7. A Számvizsgáló bizottság tagjai a Választmányi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek. Az ülés időpontjáról a Számvizsgáló bizottság tagjait az egyesület elnöke értesíti. Az értesítés történhet telefonon vagy e-mailben is.
3.2.8. Az elnök, illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Közgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.
3.2.9. A Közgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben, más nagy nyilvánosságot igénylő döntéseit és pályázatait a "XI. Nyilvánosság" fejezetben megjelölt módon hozza nyilvánosságra.
3.3. Számvizsgáló bizottság
A Közgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából az egyesület gazdálkodásának ellenőrzésére négy évre legalább három, legfeljebb hét tagból álló Számvizsgáló bizottságot választ.
3.3.1. A Számvizsgáló bizottság jogosult az egyesület nyilvántartásait, könyvvitelét megtekinteni, azt megvizsgálni vagy megvizsgáltatni.
3.3.2. Az egyesület gazdálkodásáról a Számvizsgáló bizottság köteles évente a Közgyűlésnek jelentést tenni.
3.3.3. A Számvizsgáló bizottság a Választmánytól független, ügyrendjét maga állapítja meg. A Számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart, amelyet a bizottság tagjainak megválasztását követő első alkalommal az egyesület elnöke, azt követően pedig a Számvizsgáló bizottságnak a saját tagjai sorából az első ülésen egyszerű többséggel megválasztott elnöke hívja össze. A Számvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha azon a Számvizsgáló bizottsági tagok 50%-a plusz egy tag jelen van. A Számvizsgáló bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
3.3.4. A Számvizsgáló bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3.3.5. A Számvizsgáló bizottság tagja a Választmány ülésén - tanácskozási joggal - részt vehet.
3.3.6. A Számvizsgáló bizottság köteles a Választmányt illetve a Közgyűlést tájékoztatni, és az intézkedésre jogosult testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé,
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Választmányt illetve a Közgyűlést a Számvizsgáló bizottság indítványára - annak megtételétől számított negyvenöt napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Számvizsgáló bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.4. Etikai bizottság
A Közgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából négy évre háromtagú Etikai bizottságot választ.
Az Etikai bizottság jogosult annak a tagnak a kizárását kezdeményezni, aki az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy azok megvalósítását meghiusítani igyekszik. Az Etikai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
4. A tisztségviselők visszahívása
Az egyesület tisztségviselői az összes - rendes és jogi személy - tag egyharmadának javaslatára mandátumuk lejárta előtt visszahívhatók. A javaslatot az Elnökhöz kell benyújtani, aki 60 napon belüli időpontra a Közgyűlést összehívja. Visszahívásukhoz az összes - rendes és jogi személy - tag kétharmadának ezt támogató egybehangzó szavazata szükséges. Az egyesület tisztségviselőinek visszahívására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a visszahívással egyidőben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a visszahívott tisztségviselők helyett új tisztségviselőket választ.
V. Az egyesület vezető tisztségviselőinek összeférhetetlensége
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.)
Nem lehet a Számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a.) az egyesület elnöke, a Választmány tagja,
b.) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d.) az a.-c. pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője.
Az egyesület vezető tisztségviselője, illetve az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VI. Az egyesület vagyona
Az egyesület bevételei a tagok eseti önkéntes hozzájárulásából, valamint egyéb támogatásokból állnak.
Az egyesület vagyonával a Választmány határozatai szerint önállóan gazdálkodik.
Az egyesület a Választmány által meghatározott pénzintézetnél bankszámlát tart fenn.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott céljai elérésére fordítja.
Az egyesület befektetési tevékenységet végezhet.
VII. Az egyesület képviselete
1. Az egyesület képviseletében aláírásra az elnök önállóan, más, az elnök által képviseletre feljogosított személyek közül kettő együttesen jogosult.
2. A bankszámla feletti rendelkezésre két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.
1. Az egyesület legalább 20 rendes tagja területi, szakmai vagy más szempontok szerint alapszervezetet hozhat létre. Az alapszervezet létrehozásához a tagok által aláírt nyilatkozat szükséges. Az alapszervezet létrehozásához szükséges nyilatkozat szövegét a Választmány központilag határozza meg.
Az alapszervezet a Választmány jóváhagyása után kezdheti meg működését.
Az alapszervezet megalakulását 30 napon belül be kell jelentenie az egyesület elnökének, közölve az alapszervezeti tagok nevét és címét.
2. Az alapszervezet az egyesület önálló szervezeti egységének minősül.
3. Az alapszervezet köteles - a tagsága által jóváhagyott - saját működési szabályzatot alkotni, mely rendelkezik székhelyéről, vezetője, ügyintéző szerve és más tisztségviselői megválasztásának módjáról, azok jogköréről, az alapszervezet működéséről, gazdálkodásáról, költségvetése összeállításának és elfogadásának módjáról. Ezen szabályzatot a Választmánynak jóváhagyás végett be kell mutatni.
4. Az alapszervezet önálló bankszámla nyitására nem jogosult.
5. Az alapszervezet megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására a Választmány jogosult.
6.A pártoló tagok az alapszervezet munkájában részt vehetnek.
IX. Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnése esetén a Polgári Törvénykönyv és más jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Az egyesület megszűnése esetén az egyesületi vagyont - a Választmány döntése alapján - valamely közérdekű célra, elsősorban valamely katolikus ifjúsági szervezet, alapítvány támogatására kell fordítani.
X. Az egyesület függetlensége
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, elhatárolja magát mindenféle politikai párttól, párttevékenységtől, pártoktól támogatást nem kap, nem kapott és a jövőben sem fogad el, pártoknak anyagi és más támogatást nem nyújt.
A Választmány tagjai valamint az egyesület tisztségviselői az egyesület nevében semminemű pártkapcsolatot nem teremtenek.
Az egyesület nem támogat, nem állít helyi önkormányzati valamint országgyűlési képviselőjelöltet és nem támogat pártot.
Az egyesület a Közgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben közli, nagy nyilvánosságot igénylő felhívásait, döntéseit, pályázatait, az egyesület működésével kapcsolatos hirdetményeket, beszámolókat, valamint az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módját tartalmazó tájékoztatókat a helyi vagy országos sajtó útján, vagy - a hirdetmény jellegétől függően - plébániai hirdetések, szórólapok, plakátok, helyi - állandó vagy időszakos - egyházi sajtótermékek útján hozza nyilvánosságra. Az egyesület közhasznúsági jelentése az egyesület irodájában hivatalos időben megtekinthető.
Az elnök illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Közgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az érintettek az egyesület elnöke engedélyével, előzetes megbeszélés alapján az egyesület székhelyén tekinthetnek be.
XII. Vegyes rendelkezések
1. Az egyesület tagjai - a Választmány jóváhagyásával - bizottságokat, vagy más öntevékeny csoportokat hozhatnak létre.
2. Az egyesület tagjává vált jogi személyek - önállóságuk megtartása mellett - jogosultak a "KIM tagszervezet" elnevezés használatára.
3. Jelen Alapszabályban szereplő "egyház" illetve "egyházi hatóság" alatt a Magyar Katolikus Egyházat illetve egyházi hatóságot kell érteni.
XIII. Záradék
1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadók.
2. Jelen módosított Alapszabályzatot egységes szerkezetbe foglalva a 2008. május 31. napján tartott Küldöttgyűlés fogadta el.
Az Alapszabály itt letölthető: 
ALAPSZABALY_2008.05.31.pdf
