A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM
az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM (továbbiakban: egyesület) az egyesülési jog alapján létrejött, Magyarország területén működő országos egyesület, amelynek célja: közéleti síkon a katolikus világnézet és értékrend megjelenítése, az emberi közösség és szolidaritás felvállalása.
Célja továbbá a katolikus értékek megőrzése és elmélyítése és a katolikus ifjúság érdekvédelme és érdekképviselete.
Céljai elérése érdekében:
- kapcsolatot tart és együttműködik az országban lévő más katolikus ifjúsági szervezetekkel, mozgalmakkal, csoportokkal,
- társadalmi, politikai és más kérdésekben véleményt nyilvánít,
- az ifjúság részére vallási, kulturális és sportrendezvényeket szervez,
- tanfolyamok, továbbképzések, előadások révén előmozdítja tagjai és az érdeklődők képzését,
- kapcsolatot tart, együttműködik külföldi, illetve a határon túli magyar vallásos és nem vallásos jellegű ifjúsági szervezetekkel, valamint velük közös rendezvények szervezésével is segíti az egységes Európa kialakulását,
- ifjúsági szolgáltató irodái és tájékoztató kiadványai révén biztosítja a tevékenységét érintő információ áramlását,
- tagjait és az érdeklődőket rendszeresen tájékoztatja az ifjúságot érintő társadalmi, politikai, gazdasági és más eseményekről, lehetőségekről,
- tagjai és más jelentkezők segítségével és együttműködésével szociális, családsegítő és karitatív tevékenységet fejt ki, szervez, illetve támogat,
- más érdekképviseleti, állami szervekkel együttműködve képviseli tagjainak társadalmi, szociális, anyagi érdekeit.
Az egyesület - fent jelzett tevékenysége keretében- az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- szociális tevékenység, családsegítés
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- kulturális örökség megóvása,
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
- az euroatlanti integráció elősegítése
I. Az egyesület neve, rövidített neve
KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM
rövidített neve: KIM
II. Az egyesület székhelye
1118 Budapest, Himfy u. 9.
III. Az egyesület tagsága
1. Az egyesület tagjai
1.1. Természetes személy tagok
1.1.1. Rendes tagok
Az egyesület rendes tagja lehet minden tartósan Magyarországon tartózkodó, 14. életévét betöltött, vallását gyakorló katolikus fiatal, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, és rendes tagként kéri felvételét az egyesületbe. (továbbiakban: rendes tagok)
A rendes tagok tagsági jogaikat küldötteik útján közvetve gyakorolják.
Az egyesület rendes tagjai - az egyéni tagság érintetlenül hagyása mellett – területi, szakmai vagy más szempontok szerint önkéntes alapon alapszervezeteket hozhatnak létre. (továbbiakban: alapszervezet)
Az alapszervezetek a VIII. fejezetben megjelölt módon és feltételekkel önállóan működnek.
1.1.2. Pártoló tagok
Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, ugyanakkor nem rendes tagként, hanem pártoló tagként kíván az egyesületben tevékenykedni.
1.2. Jogi személy tagok
Az egyesület tagjai lehetnek az olyan jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, amelyeket az illetékes egyházi hatóság alapított, jóváhagyott, vagy az egyházhoz tartozásukat kifejező névválasztáshoz hozzájárult, és az egyesület céljait magukénak ismerik el, Alapszabályát magukra kötelezőnek fogadják el. (Továbbiakban: jogi személy tagok).
A jogi személy tagok tagsági jogaikat küldötteik útján gyakorolják.
2. Belépés
Természetes személyek egyesületbe történő belépéséhez a - Választmány által kibocsátott - belépési nyilatkozat kitöltése és aláírása szükséges.
A természetes személy tag közvetlenül a KIM központon keresztül, vagy az alapszervezeten keresztül léphet be az egyesületbe.
A jogi személy a Választmány jóváhagyásával válhat az egyesület tagjává. A Választmány jóváhagyásának előfeltétele annak igazolása, hogy a jogi személy az illetékes egyházi hatóság jóváhagyásával működik (egyházi hozzájárulással, alapítással rendelkezik, vagy névválasztásához az egyházi hatóság hozzájárult).
3. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
a.) kilépéssel,
b.) a tag halálával,
c.) a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, felszámolásával, végelszámolásával,
d.) amennyiben az illetékes egyházi hatóság a jogi személy tag működését korlátozza, akkor annak tagsága az egyesületben megszűnik. Az érintett jogi személy köteles az egyesület Választmányának bejelenteni a tagsági viszonyát érintő egyházi intézkedéseket,
e.) kizárással,
f.) ha a természetes személy tag tartózkodási helye ismeretlen, és így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges,
g.) ha tag tagsági viszonyával járó jogait huzamosabb ideig nem gyakorolja,
h.) ha a jogi személy tag a tagdíjat felszólításra nem fizeti meg.
A tagsági viszony megszűnésének megállapítására a Választmány jogosult.
Az Etikai bizottság javaslatára a Választmány kizárhatja az egyesület tagjainak sorából azt a tagot, aki az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy azok megvalósítását meghiúsítani igyekszik.
A tag ismeretlen tartózkodási helye miatti tagság-megszűnés megállapíthatóságához az szükséges, hogy a tag nyilvántartott címére az egyesület által küldött valamely tárgyú ajánlott küldemény „címzett ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött” vagy ennek megfelelő tartalmú jelzéssel érkezzen vissza, vagy más módon kiderül, hogy a tag tartózkodási helye ismeretlen, így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges. Ekkor a Választmány az elnök előterjesztése alapján megállapítja, hogy tagsági viszonya a megállapítás napján megszűnik.
A tagsági viszonnyal járó jogok huzamosabb ideig történő nem gyakorlásának megállapítására a Választmány jogosult. A Választmány döntése ellen a Küldöttgyűléshez lehet fordulni.
4. Az egyesület tagjai tevékenységéért nem felel.
5. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
6. Az egyesület tagdíja.
Az egyesület Küldöttgyűlése a rendes tagokra és a jogi személy tagokra nézve tagdíjat állapíthat meg. A tagdíjat minden év február 28. napjáig kell megfizetni.
Ha az érintett a tagdíjat a fenti határidőig nem fizeti meg, úgy a rendes tag esetén tagsági viszonya rendes tagságból pártoló tagsággá alakul át, míg a jogi személy tagsági viszonya megszüntethető. Ezek megállapítására a Választmány jogosult, mely döntés ellen az érintett a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Küldöttgyűléshez fellebbezhet.
A pártoló tagok tagdíj fizetésére nem kötelezhetőek.
IV. Az egyesület szervezete
1. A Küldöttgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, amely a rendes tagok által választott és a jogi személy tagok által delegált küldöttekből áll.
1.1. A küldötteket az alapszervezeti tagok az alapszervezetben, a nem alapszervezeti tagok pedig az egyházmegyénként megtartott küldöttválasztó gyűlésen választják a rendes tagok.
A küldöttválasztó gyűlés minden megkezdett 50 rendes tag után egy-egy küldöttet választ.
A küldöttek megválasztásának részletes szabályait jelen Alapszabály 1. sz. Melléklete tartalmazza.
1.2. A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
1.3. A Küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az egyesületi tagok vagy a küldöttek egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban javasolja.
1.4. A Küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök is jogosult összehívni.
1.5. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) az Alapszabály megállapítása, és annak módosítása;
b.) az egyesület tisztségviselőinek megválasztása;
c.) más társadalmi szervezettel való egyesülésének illetve feloszlásának kimondása
d.) a közhasznúsági jelentés, továbbá az éves beszámoló elfogadása.
1.6. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes küldött 50 %-a plusz 1 küldött megjelent, valamint, ha a küldöttek a Küldöttgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha a Küldöttgyűlésről szóló meghívót a küldöttek részére, illetve jogi személy tag esetében a jogi személy tag által megadott értesítési címre, a Küldöttgyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal ajánlott levélben postára adták továbbá ha az legalább 30 nappal a Küldöttgyűlés időpontját megelőzően az Új Ember c. hetilapban megjelent. Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel megismételt - akár ugyanazon napra összehívott - Küldöttgyűlés már a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt Küldöttgyűlés időpontját és helyét a meghívóban közölni kell.
1.7. A Küldöttgyűlés tagjai hivatalból az egyesület elnöke valamint alelnökei, akiknek egy-egy szavazatuk van.
1.8. A Választmány tagjai - amennyiben nem küldöttek - a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, szavazati joguk nincs.
1.9. A Küldöttgyűlés határozatait - jelen Alapszabályban foglalt kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Küldöttgyűlés vezetőjének (aki az egyesület elnöke, vagy az általa erre kijelölt személy) szavazata dönt. A Küldöttgyűlés vezetőjének az elnök csak szavazati joggal rendelkező személyt jelölhet ki.
1.10. A jogi személy tagok a Küldöttgyűlésre egy-egy küldöttet delegálnak.
1.11. A Küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy-egy szavazata van.
1.12. Az egyesület pártoló tagjai a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joguk nincs.
2. Nyilvánosság
A Küldöttgyűlés nyilvános.
A Küldöttgyűlésre szóló meghívót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának is meg kell küldeni. A Küldöttgyűlésen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának erre meghatalmazott képviselője tanácskozási joggal részt vehet.
3. Az egyesület tisztségviselői
a.) elnök, alelnökök
b.) Választmány
c.) Számvizsgáló bizottság
d.) Etikai bizottság
3.1. Elnök, alelnökök
A Küldöttgyűlés az egyesület nagykorú, büntetlen és feddhetetlen előéletű természetes személy tagjai közül négy évre elnököt választ.
Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyek, bíróság vagy más hatóságok előtt.
Az elnök a Választmány és az egyesület tisztségviselőinek támogatásával irányítja az egyesület működését.
Szükség esetén a Küldöttgyűlés az elnök tevékenységének támogatására két alelnököt választhat.
Az elnök képviseleti jogosultságát az alelnökökre és a Választmány tagjaira ruházhatja át.
Az elnök minden év július 31-ig – a június 30-i állapot szerint - megállapítja az egyesület rendes tagjainak számát (külön az alapszervezeti tagok és a nem alapszervezeti tagok vonatkozásában) és amennyiben a taglétszám változása miatt jelen Alapszabály alapján küldöttválasztó gyűlés összehívása válik szükségessé, úgy intézkedik annak összehívásáról.
3.2. A Választmány
A Küldöttgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából a Választmányba tizenkettő tagot választ négy évre. A Választmány tagja még hivatalból az egyesület elnöke és alelnökei.
Amennyiben az egyesület jogi személy tagjainak száma az ötöt eléri, a következő Küldöttgyűlés – a jogi személy tagokat képviselő küldöttek közül – egy további Választmányi tagot választ. Ennek alapján a Választmány választott tagjainak száma mindaddig tizenhárom marad, amíg a jogi személy tagok száma öt alá nem csökken. Ekkor a jogi személy tagokat képviselő Választmányi tag Választmányi tagsága megszűnik.
A Választmány dönt mindazon kérdésekben, amelyeket törvény vagy a jelen Alapszabályzat nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen a költségvetés, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról.
A Választmány ülése nyilvános.
3.2.1. A Választmány szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülést tart, amelyet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hív össze.
3.2.2. A Választmányi ülésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. (továbbiakban: levezető elnök)
3.2.3. A Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
3.2.4. A Választmányi ülés akkor határozatképes, ha a Választmány tagjainak legalább 50%-a plusz 1 tag megjelent, valamint ha a Választmány tagjai az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha a Választmányi tagok részére a meghívót személyesen átadták, illetve amennyiben az ülést megelőző 20. napig személyesen nem vette át, úgy azt ajánlott levélben részére az ülés időpontja előtt 15 nappal postára adták. A meghívó személyes átvételét a tag aláírásával igazolja. Az értesítés szabályszerű voltát nem kell vizsgálni, ha a Választmányi ülésen minden érintett jelen van. Határozatképtelenség esetén az általános szabályok szerint új Választmányi ülést kell összehívni.
Az értesítést szabályszerűnek kell tekinteni akkor is, ha a Választmányi tag olyan nyilatkozatot ad, melyből kitűnik, hogy tudomása van a Választmányi ülés időpontjáról.
Ha az előző Választmányi ülésen megállapították és jegyzőkönyvbe foglalták a következő Választmányi ülés időpontját, akkor az előző Választmányi ülésen jelenlévők vonatkozásában ez szabályszerű értesítésnek tekintendő.
A Választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
3.2.5. A Választmány ülését össze kell hívni, ha a felügyeleti szerv, a egyesület elnöke, a Választmányi tagok közül három fő, a Számvizsgáló bizottság a cél megjelölésével azt írásban indítványozza.
3.2.6. A Választmányi ülés napirendjét a Választmányi tagokkal a meghívóban közölni kell.
3.2.7. A Számvizsgáló bizottság tagjai a Választmányi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek. Az ülés időpontjáról a Számvizsgáló bizottság tagjait az egyesület elnöke értesíti. Az értesítés történhet telefonon vagy e-mailben is.
3.2.8. Az elnök, illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Küldöttgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.
3.2.9. A Küldöttgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben, más nagy nyilvánosságot igénylő döntéseit és pályázatait a "XI. Nyilvánosság" fejezetben megjelölt módon hozza nyilvánosságra.
3.3. Számvizsgáló bizottság
A Küldöttgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából az egyesület gazdálkodásának ellenőrzésére négy évre legalább három, legfeljebb hét tagból álló Számvizsgáló bizottságot választ.
3.3.1. A Számvizsgáló bizottság jogosult az egyesület nyilvántartásait, könyvvitelét megtekinteni, azt megvizsgálni vagy megvizsgáltatni.
3.3.2. Az egyesület gazdálkodásáról a Számvizsgáló bizottság köteles évente a Küldöttgyűlésnek jelentést tenni.
3.3.3. A Számvizsgáló bizottság a Választmánytól független, ügyrendjét maga állapítja meg. A Számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart, amelyet a bizottság tagjainak megválasztását követő első alkalommal az egyesület elnöke, azt követően pedig a Számvizsgáló bizottságnak a saját tagjai sorából az első ülésen egyszerű többséggel megválasztott elnöke hívja össze. A Számvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha azon a Számvizsgáló bizottsági tagok 50%-a plusz egy tag jelen van. A Számvizsgáló bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
3.3.4. A Számvizsgáló bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3.3.5. A Számvizsgáló bizottság tagja a Választmány ülésén - tanácskozási joggal - részt vehet.
3.3.6. A Számvizsgáló bizottság köteles a Választmányt illetve a Küldöttgyűlést tájékoztatni, és az intézkedésre jogosult testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé,
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Választmányt illetve a Küldöttgyűlést a Számvizsgáló bizottság indítványára - annak megtételétől számított negyvenöt napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására a Számvizsgáló bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.4. Etikai bizottság
A Küldöttgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy tagjai sorából négy évre háromtagú Etikai bizottságot választ.
Az Etikai bizottság jogosult annak a tagnak a kizárását kezdeményezni, aki az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy azok megvalósítását meghiusítani igyekszik. Az Etikai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
4. A tisztségviselők visszahívása
Az egyesület tisztségviselői az összes küldöttek egyharmadának javaslatára négyéves mandátumuk lejárta előtt visszahívhatók. Visszahívásukhoz az összes küldöttek kétharmadának egybehangzó szavazata szükséges. Az egyesület tisztségviselőinek visszahívására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a visszahívással egyidőben a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel új tisztségviselőket választ.
V. Az egyesület vezető tisztségviselőinek összeférhetetlensége
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.)
Nem lehet a Számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a.) az egyesület elnöke, a Választmány tagja,
b.) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d.) az a.-c. pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője.
Az egyesület vezető tisztségviselője, illetve az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VI. Az egyesület vagyona
Az egyesület bevételei a tagok eseti önkéntes hozzájárulásából, valamint egyéb támogatásokból állnak.
Az egyesület vagyonával a Választmány határozatai szerint önállóan gazdálkodik.
Az egyesület a Választmány által meghatározott pénzintézetnél bankszámlát tart fenn.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott céljai elérésére fordítja.
Az egyesület befektetési tevékenységet végezhet.
VII. Az egyesület képviselete
1. Az egyesület képviseletében aláírásra az elnök önállóan, más, az elnök által képviseletre feljogosított személyek közül kettő együttesen jogosult.
2. A bankszámla feletti rendelkezésre két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.
VIII. Az alapszervezet működése és önállósága
1. Az egyesület legalább 20 rendes tagja területi, szakmai vagy más szempontok szerint alapszervezetet hozhat létre. Az alapszervezet létrehozásához a tagok által aláírt nyilatkozat szükséges. Az alapszervezet létrehozásához szükséges nyilatkozat szövegét a Választmány központilag határozza meg.
Az alapszervezet a Választmány jóváhagyása után kezdheti meg működését.
Az alapszervezet megalakulását 30 napon belül be kell jelentenie az egyesület elnökének, közölve az alapszervezeti tagok nevét és címét.
2. Az alapszervezet az egyesület önálló szervezeti egységének minősül.
3. Az alapszervezetek rendes tagjai egyesületi tagsági jogaikat az alapszervezeteken keresztül gyakorolják.
Az alapszervezet a négyévente tartandó küldöttválasztó gyűlésen minden megkezdett 50 rendes tagja után egy-egy fő küldöttet választ.
Az alapszervezet küldöttválasztására vonatkozó szabályok jelen Alapszabály 1. számú mellékletében találhatók.
4. Az alapszervezet köteles - a tagsága által jóváhagyott - saját működési szabályzatot alkotni, mely rendelkezik székhelyéről, vezetője, ügyintéző szerve és más tisztségviselői megválasztásának módjáról, azok jogköréről, az alapszervezet működéséről, gazdálkodásáról, költségvetése összeállításának és elfogadásának módjáról. Ezen szabályzatot a Választmánynak jóváhagyás végett be kell mutatni.
5. Az alapszervezet önálló bankszámla nyitására nem jogosult.
6. Az alapszervezet megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására a Választmány jogosult.
7. A pártoló tagok az alapszervezet munkájában részt vehetnek.
IX. Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnése esetén a Polgári Törvénykönyv és más jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Az egyesület megszűnése esetén az egyesületi vagyont - a Választmány döntése alapján - valamely közérdekű célra, elsősorban valamely katolikus ifjúsági szervezet, alapítvány támogatására kell fordítani.
X. Az egyesület függetlensége
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, elhatárolja magát mindenféle politikai párttól, párttevékenységtől, pártoktól támogatást nem kap, nem kapott és a jövőben sem fogad el, pártoknak anyagi és más támogatást nem nyújt.
A Választmány tagjai valamint az egyesület tisztségviselői az egyesület nevében semminemű pártkapcsolatot nem teremtenek.
Az egyesület nem támogat, nem állít helyi önkormányzati valamint országgyűlési képviselőjelöltet és nem támogat pártot.
XI. Nyilvánosság
Az egyesület a Küldöttgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben közli, nagy nyilvánosságot igénylő felhívásait, döntéseit, pályázatait, az egyesület működésével kapcsolatos hirdetményeket, beszámolókat, valamint az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módját tartalmazó tájékoztatókat a helyi vagy országos sajtó útján, vagy - a hirdetmény jellegétől függően - plébániai hirdetések, szórólapok, plakátok, helyi - állandó vagy időszakos - egyházi sajtótermékek útján hozza nyilvánosságra. Az egyesület közhasznúsági jelentése az egyesület irodájában hivatalos időben megtekinthető.
Az elnök illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Küldöttgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az érintettek az egyesület elnöke engedélyével, előzetes megbeszélés alapján az egyesület székhelyén tekinthetnek be.
XII. Vegyes rendelkezések
1. Az egyesület tagjai - a Választmány jóváhagyásával - bizottságokat, vagy más öntevékeny csoportokat hozhatnak létre.
2. Az egyesület tagjává vált jogi személyek - önállóságuk megtartása mellett - jogosultak a "KIM tagszervezet" elnevezés használatára.
3. Jelen Alapszabályban szereplő "egyház" illetve "egyházi hatóság" alatt a Magyar Katolikus Egyházat illetve egyházi hatóságot kell érteni.
XIII. Záradék
1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadók.
2. Jelen módosított Alapszabályzatot egységes szerkezetbe foglalva a 2007. november 24. napján tartott Küldöttgyűlés fogadta el.
1. számú Melléklet
A küldöttek választása illetve delegálása
I. A küldöttek választása alapszervezetek esetén
1. Alapszervezeti rendes tagok esetében a küldöttek választása az alapszervezeten belül négyévente tartott küldöttválasztó gyűlésen történik.
2. Az alapszervezet minden megkezdett 50 rendes tagja után egy-egy küldött választható. Minden alapszervezet legalább egy küldöttet választ.
3. A küldöttválasztó gyűlés előkészítése.
A küldöttválasztó gyűlést az alapszervezet vezetője hívja össze. Az egyesület elnöke a választás időpontját megelőzően az alapszervezet által igazolt rendes tagok létszáma alapján megállapítja az alapszervezetben választható küldöttek számát. A választás időpontjára az alapszervezet ügyintéző szerve a tagok javaslatait is figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját. A küldöttválasztó gyűlésen a jelenlévő alapszervezeti rendes tagok 10 %-a de legalább 2 tag által támogatott jelöltet fel kell venni a jelöltek listájára.
4. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon az alapszervezethez tartozó rendes tagok 50 %-a plusz egy tag megjelent, valamint ha a rendes tagok a küldöttválasztó gyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az alapszervezeti rendes tagok részére a meghívót személyesen átadták, illetve amennyiben a gyűlést megelőző 20. napig nem vette át, úgy azt ajánlott levélben részére a gyűlés időpontja előtt 15 nappal postára adták. A meghívó személyes átvételét a tag aláírásával igazolja. Amennyiben a küldöttválasztó gyűlés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel megismételt – akár ugyanazon napra összehívott – küldöttválasztó gyűlés már a megjelent rendes tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt küldöttválasztó gyűlés időpontját a meghívóban közölni kell.
A küldöttválasztó gyűlés - a jelölteken kívül jelenlévő alapszervezeti rendes tagok közül - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 2 tagot választ, akik a Választmány által delegált két személlyel, valamint az alapszervezet vezetőjével (vagy az általa kijelölt személlyel), vezető hiányában a Választmány egy további tagjával együtt az öttagú választási bizottságot alkotják.
5. A küldöttválasztás lefolytatása
A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A küldöttválasztó gyűlést az alapszervezet vezetője, vagy az általa kijelölt személy vezeti.
Küldötteket választani a választási bizottság által kiadott, lepecsételt, dátummal és az érintett alapszervezet nevével ellátott szavazólapon lehet. A választás titkos.
A választás során a szavazólapon legfeljebb annyi jelölt neve tüntethető fel, ahány küldött az alapszervezetben választható.
Küldöttek azon személyek lesznek - a választható küldöttek számának megfelelő számban -, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek mindegyike küldött lesz, amennyiben pedig a legutolsó küldötti hely vonatkozásában van szavazategyenlőség, úgy a küldötti hely sorsáról sorshúzással döntenek.
Érvénytelen a szavazat, amely:
- a választhatónál több jelölt nevét tartalmazza
- ceruzával van kitöltve
- nem a hivatalos szavazólapon adták le
- nem a jelöltekre adták le (amennyiben jelöltek is szerepelnek a szavazólapon, úgy ezen jelöltek vonatkozásában a szavazat érvényes)
A választási bizottság a leadott szavazatokat összesíti, megállapítja, és jegyzőkönyvben rögzíti a küldöttek névsorát, a leadott szavazatok megoszlását.
A választási bizottság döntése ellen az érintett a döntés tudomására jutásától számított 30 napon belül a Választmányhoz fordulhat panasszal. Hat hónap eltelte után panasznak nincs helye.
A küldöttválasztásról szóló jegyzőkönyvet az egyesület iratai között kell elhelyezni és 5 évig kell megőrizni.
Amennyiben az alapszervezet létszámában 50 főnél nagyobb mértékű változás következik be, vagy más rendkívüli esemény ezt szükségessé teszi, úgy az alapszervezet - az általános szabályok szerint - rendkívüli küldöttválasztó gyűlést tart az alapszervezet összes küldöttje vonatkozásában.
II. A küldöttek választása nem alapszervezeti tagok esetén
Nem alapszervezeti rendes tagok esetében a küldöttek választása a római katolikus egyházmegyei beosztás szerint egyházmegyénként külön-külön tartott küldöttválasztó gyűlésen négyévente történik, az alábbi szabályok szerint.
1. Az egyesület elnöke az adott egyházmegyében a rendes tagok bejelentett lakcíme alapján megállapítja a taglétszámot és a taglétszám alapján választható küldöttek számát. Az egyházmegyei küldöttválasztásnál irányadó taglétszám és a küldöttek számának megállapításánál illetve a küldöttválasztó gyűlés határozatképessége tekintetében az adott egyházmegyébe tartozó alapszervezeti rendes tagokat figyelmen kívül kell hagyni, őket a küldöttválasztó gyűlésre nem kell meghívni. A küldöttválasztó gyűléseket az egyházmegyékben külön-külön - lehetőleg azok székhelyén - kell megtartani.
2. A küldöttválasztó gyűlést a Választmány hívja össze.
3. A küldöttválasztó gyűlést a Választmány három tagjából álló háromtagú választási bizottság folytatja le.
4. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképest, ha azon az adott egyházmegyéhez tartozó rendes tagok 50 %-a plusz egy rendes tag megjelent, valamint ha a rendes tagok a küldöttválasztó gyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az a küldöttválasztó gyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal az Új Ember című hetilapban megjelenik.
Amennyiben a küldöttválasztó gyűlés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel megismételt – akár ugyanazon napra összehívott – küldöttválasztó gyűlés már a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt küldöttválasztó gyűlés időpontját és helyét az értesítésben közölni kell.
5. Az érintett egyházmegyében minden megkezdett 50 rendes tag után egy-egy küldött választható.
6. A választás előkészítése
Az elnök a választás időpontját megelőzően - az alapszervezeti rendes tagokat a számítás során figyelmen kívül hagyva - megállapítja az érintett egyházmegyében választható küldöttek számát. A választási bizottság a választás időpontjára összeállítja a jelöltek listáját. A küldöttválasztó gyűlésen a jelenlévő rendes tagok 10 %-a, de legalább 2 fő, által támogatott jelöltet fel kell venni a jelöltek listájára.
7. A választás lefolytatása
A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet két jelenlévő - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott - rendes tag is aláír.
Küldötteket választani a választási bizottság által kiadott, lepecsételt, dátummal és az érintett egyházmegye nevével ellátott szavazólapon lehet. A választás titkos.
A választás során a szavazólapon a tag legfeljebb annyi jelölt nevét tüntetheti fel, ahány küldött az egyházmegyében választható.
Küldöttek azon személyek lesznek - a választható küldöttek számának megfelelő számban -, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek mindegyike küldött lesz, amennyiben pedig a legutolsó küldötti hely vonatkozásában van szavazategyenlőség, úgy a küldötti hely sorsáról sorshúzással döntenek.
Érvénytelen a szavazat, amely:
- a választhatónál több jelölt nevét tartalmazza
- ceruzával van kitöltve
- nem a hivatalos szavazólapon adták le
- nem a jelöltekre adták le (amennyiben jelöltek is szerepelnek a szavazólapon, úgy ezen jelöltek vonatkozásában a szavazat érvényes)
A választási bizottság a leadott szavazatokat összesíti, megállapítja, kihirdeti és jegyzőkönyvben rögzíti a megválasztott küldöttek névsorát, a leadott szavazatok megoszlását, és más fontosnak tartott tényt és eseményt.
A választási bizottság döntése ellen az érintett a döntés tudomására jutásától számított 30 napon belül a Választmányhoz fordulhat panasszal. Hat hónap eltelte után panasznak nincs helye.
A küldöttválasztásról szóló jegyzőkönyvet az egyesület iratai között kell elhelyezni és 5 évig kell megőrizni.
Amennyiben az egyesület nem alapszervezeti tag természetes személy tagjainak száma az érintett egyházmegyében 50 főnél nagyobb mértékben változik, vagy más rendkívüli esemény ezt szükségessé teszi, úgy az érintett egyházmegyében - az általános szabályok szerint - rendkívüli küldöttválasztó gyűlést kell tartani az egyházmegye összes – nem alapszervezeti tag által választott - küldöttje vonatkozásában.
III. A küldöttek delegálása jogi személy tagok esetén
A jogi személy tagok a Küldöttgyűlésen egy-egy küldöttel képviseltetik magukat. A küldött személyének kiválasztása a jogi személy tag hatáskörébe tartozik.
A jogi személy tag által delegált küldött a Küldöttgyűlésen vagy azt megelőzően köteles a küldöttkénti részvételre szóló szabályszerű írásos meghatalmazását bemutatni a Küldöttgyűlés vezetőjének.
A jogi személy tagot képviselő küldöttnek egy szavazat van.
Az Alapszabály itt letölthető: 
ALAPSZABALY_2007.11.24.doc (126 kB)
