A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM

az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

A KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM (továbbiakban: egyesület) az egyesülési jog alapján létrejött, Magyarország területén működő országos egyesület, amelynek célja: közéleti síkon a katolikus világnézet és értékrend megjelenítése, az emberi közösség és szolidaritás felvállalása.

Célja továbbá a katolikus értékek megőrzése és elmélyítése és a katolikus ifjúság érdekvédelme és érdekképviselete.

Céljai elérése érdekében:

– kapcsolatot tart és együttműködik az országban lévő más katolikus ifjúsági szervezetekkel, mozgalmakkal, csoportokkal,

– társadalmi, politikai és más kérdésekben véleményt nyilvánít,

– az ifjúság részére vallási, kulturális és sportrendezvényeket szervez,

– tanfolyamok, továbbképzések, előadások révén előmozdítja tagjai és az érdeklődők képzését,

– kapcsolatot tart, együttműködik külföldi, illetve a határon túli magyar vallásos és nem vallásos jellegű ifjúsági szervezetekkel, valamint velük közös rendezvények szervezésével is segíti az egységes Európa kialakulását,

– ifjúsági szolgáltató irodái és tájékoztató kiadványai révén biztosítja a tevékenységét érintő információ áramlását,

– tagjait és az érdeklődőket rendszeresen tájékoztatja az ifjúságot érintő társadalmi, politikai, gazdasági és más eseményekről, lehetőségekről,

– tagjai és más jelentkezők segítségével és együttműködésével szociális, családsegítő és karitatív tevékenységet fejt ki, szervez, illetve támogat,

– más érdekképviseleti, állami szervekkel együttműködve képviseli tagjainak társadalmi, szociális, anyagi érdekeit.

Az egyesület – fent jelzett tevékenysége keretében- az alábbi tevékenységeket végzi:

– szociális tevékenység, családsegítés

– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

– kulturális tevékenység,

– kulturális örökség megóvása,

– gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

– a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

– az euroatlanti integráció elősegítése

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület a hivatkozott jogszabályok szerinti alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

közhasznú tevékenység	közfeladat	vonatkozó jogszabályhely
Közösségi, szabadidős, kulturális, művelődési, lelki programok, városlátogatások szervezése	Közművelődési tevékenység támogatása: – az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése – az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása – a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,	– Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bek. 13. pont – a muzeális intézményekről… szóló 1997. évi CXL. törvény 73. §., 76. § (1), (2) bek. a.), c.), g.) pontok
Természetjáró táborok, szabadidősport programok, kirándulások szervezése	az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlás feltételeinek megteremtése	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § bek. c.) pont
Környezetvédelmi akciók, projektek szervezése – a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismertetése	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. §. (1) bek.

Az egyesület neve, rövidített neve

KATOLIKUS IFJÚSÁGI MOZGALOM

rövidített neve: KIM

Az egyesület székhelye

1056 Budapest, Március 15. tér 2.

III. Az egyesület tagsága

Az egyesület tagjai

Természetes személy tagok

Rendes tagok

Az egyesület rendes tagja lehet minden tartósan Magyarországon tartózkodó, 14. életévét betöltött, vallását gyakorló katolikus fiatal, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, és rendes tagként kéri felvételét az egyesületbe. (továbbiakban: rendes tagok)

Az egyesület rendes tagjai – az egyéni tagság érintetlenül hagyása mellett – területi, szakmai vagy más szempontok szerint önkéntes alapon KIM csoportokat hozhatnak létre. (továbbiakban: KIM-csoport)

A KIM csoportok a XI. fejezetben megjelölt módon és feltételekkel működnek.

Szimpatizáns tagok

Az egyesület szimpatizáns tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a mozgalom céljait magáénak ismeri el, Alapszabályát magára kötelezőnek fogadja el, ugyanakkor nem rendes tagként kíván az egyesületben tevékenykedni.

1.2. Jogi személy tagok

Az egyesület tagjai lehetnek az olyan jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, amelyeket az illetékes egyházi hatóság alapított, jóváhagyott, vagy az egyházhoz tartozásukat kifejező névválasztáshoz hozzájárult, és az egyesület céljait magukénak ismerik el, Alapszabályát magukra kötelezőnek fogadják el. (Továbbiakban: jogi személy tagok).

A jogi személy tagok tagsági jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

Belépés

Természetes személyek egyesületbe történő belépéséhez a – Választmány által kibocsátott – belépési nyilatkozat kitöltése és aláírása szükséges. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a tag köteles az egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadni, e körben az Alapszabályban részére meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni.

A jogi személy a Választmány jóváhagyásával válhat az egyesület tagjává. A Választmány jóváhagyásának előfeltétele annak igazolása, hogy a jogi személy az illetékes egyházi hatóság jóváhagyásával működik (egyházi hozzájárulással, alapítással rendelkezik, vagy névválasztásához az egyházi hatóság hozzájárult).

A tagsági viszony megszűnése

A kizárás kivételével a tagsági viszony megszűnésének megállapítására – az elnök előterjesztése nyomán – a Választmány jogosult, a kizárásról a közgyűlés dönt.

A tagsági viszony megszűnik:

a.) kilépéssel

A tag a kilépését írásban köteles bejelenteni az egyesület elnökének. Az elnök a választmány elé terjeszti a tagsági viszony megszűnéséről szóló indítványát. A választmány a következő ülésén a tagsági viszony megszűnését a kilépési nyilatkozat beérkezésének napjával állapítja meg.

b.) a tag halálával

Amennyiben a tag meghal, és erről az egyesület elnöke hitelt érdemlő módon értesül, az elnök a választmány elé terjeszti a tagsági viszony megszűnéséről szóló indítványát. A választmány a következő ülésén a tagsági viszony megszűnését a halál napjával állapítja meg.

c.) a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, felszámolásával, végelszámolásával

Amennyiben az egyesület elnöke hitelt érdemlő módon értesül arról, hogy a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése, felszámolása, végelszámolása jogerősen megtörtént, az elnök a választmány elé terjeszti a tagsági viszony megszűnéséről szóló indítványát. A választmány a következő ülésén a tagsági viszony megszűnését a jogutód nélküli megszűnés, felszámolás, végelszámolás napjával állapítja meg.

d.) amennyiben az illetékes egyházi hatóság a jogi személy tag működését korlátozza, akkor annak tagsága az egyesületben megszűnik. Az érintett jogi személy köteles az egyesület Választmányának bejelenteni a tagsági viszonyát érintő egyházi intézkedéseket.

Amennyiben az egyesület elnöke hitelt érdemlően értesül arról, hogy az illetékes egyházi hatóság a jogi személy tag működését korlátozta, az elnök a választmány elé terjeszti a tagsági viszony megszűnéséről szóló indítványát. A választmány a következő ülésén a tagsági viszony megszűnését a korlátozás kezdőnapjával állapítja meg.

e.) kizárással

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A kizárásra irányuló kezdeményezést a Választmány a kizárási eljárást megelőzően megtárgyalja. Az erről
szóló választmányi ülésre meg kell hívni a kizárandó tagot, aki jogainak védelme érdekében jogi képviselőt hatalmazhat meg.

A kizárandó tag és jogi képviselője minden vonatkozó választmányi ülésen és közgyűlésen jelen lehet, őt a vonatkozó választmányi ülés és közgyűlés időpontjáról, napirendjéről és helyszínéről a vonatkozó választmányi ülést és közgyűlést megelőzően legalább 5 nappal feladott ajánlott levélben értesíteni kell. A vonatkozó választmányi ülésen és közgyűlésen tájékoztatni kell a kizárandó tagot és jogi képviselőjét a felmerült indokokról, bizonyítékokról és lehetőséget kell adni számára saját álláspontja előadására.

A választmány a kizárás támogatásáról vagy elutasításáról javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, mely a közgyűlést nem köti.

A kizárást kimondó közgyűlési döntéshez a jelenlévő és szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot a taggal és jogi képviselőjével 8 napon belül ajánlott levélben közölni kell.

A közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kizárt tag tagsági viszonya a kizárás napjával megszűnik.

f.) ha a természetes személy tag tartózkodási helye ismeretlen, és így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges

A tag ismeretlen tartózkodási helye miatti tagság-megszűnés megállapíthatóságához az szükséges, hogy a tag nyilvántartott címére az egyesület által küldött valamely tárgyú ajánlott küldemény „címzett ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött” vagy ennek megfelelő tartalmú jelzéssel érkezzen vissza, így a vele való kapcsolatfelvétel nem lehetséges. Ez esetben az elnök a választmány elé terjesztheti a tagsági viszony megszűnéséről szóló indítványát. A választmány a következő ülésén a tagsági viszony megszűnését a választmányi ülés napjával állapítja meg.

Amennyiben a tagsága egy tagnak ily módon megszűnt, de a volt tag tartózkodási helye ismertté válik, úgy kérelmére – a kérelem benyújtásának napjával – a tagsági viszonyát – tagsági feltételek fennállása esetén – vissza kell állítani.

g.) ha a jogi személy tag a tagdíjat felszólításra nem fizeti meg

Amennyiben a jogi személy tag az egyesület elnökének ajánlott levélben történő felszólítását követően az abban megjelölt határidőig nem fizeti meg az elmaradt tagdíjat, úgy az elnök a választmánynál kezdeményezheti a jogi személy tag tagsági viszonya megszűnésének megállapítását. A választmány döntéséről a jogi személy tagot ajánlott levélben értesíteni kell, amely döntés ellen a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezést nyújthat be az elnöknek címezve a közgyűléshez. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezésről való döntéshez rendkívüli közgyűlést nem kell összehívni, a következő rendes közgyűlés dönt a fellebbezés tárgyában. Amennyiben a közgyűlés döntését megelőzően legalább 5 nappal az elmaradt tagdíjat a jogi személy tag megfizeti, vagy a közgyűlésen igazolja a befizetés tényét, úgy a közgyűlés a tagsági viszony megszűnésének megállapítását határozattal mellőzi.

Az egyesület tagjai tevékenységéért nem felel.

Az egyesület tagdíja.

Az egyesület Közgyűlése az egyesület rendes tagjaira és jogi személy tagjaira nézve tagdíjat állapíthat meg. A tagdíjat minden év február 28. napjáig kell megfizetni.

Ha az érintett a tagdíjat a fenti határidőig vagy legkésőbb a Választmány erre vonatkozó döntéséig nem fizeti meg, úgy a rendes tag esetén tagsági viszonya rendes tagságból szimpatizáns tagsággá alakul át, míg a jogi személy tagsági viszonya megszüntethető. Ezek megállapítására a Választmány jogosult.

A szimpatizáns tagok tagdíj fizetésére nem kötelezhetőek.

A nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag tagdíja annyiszor a rendes tagokra megállapított tagdíj összege, ahány szavazattal a KIM Közgyűlésén rendelkezik.

A tagsággal nem rendelkező jogi személy tagoknak egy-egy szavazata van, tagdíja összege azonos a rendes tagok tagdíjával.

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület szervezete

A Közgyűlés

1.1. Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagokból és a jogi személy tagok képviselőiből áll.

1.2. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

1.3. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az összes – rendes és jogi személy – tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban javasolja.

1.4. A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a választmány bármely tagja is jogosult összehívni.

1.5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves beszámoló (beleértve a közhasznúsági jelentést és mellékleteit) – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
e) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Számvizsgáló bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a számvizsgáló bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) a Számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
j) a végelszámoló kijelölése;
k) a tag kizárásáról való döntés;
l) a jogi személy tag tagsági viszonyának megszűnése (III./3 g) pontja esetén) ellen benyújtott fellebbezés elbírálása.

Az egyesület éves költségvetésének elfogadása nem a Közgyűlés, hanem a Választmány hatáskörébe tartozik.

1.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes – rendes és jogi személy – tag 50 %-a plusz 1 rendes vagy jogi személy tag megjelent, valamint, ha a Közgyűlés szabályszerűen meghirdetésre került. A meghirdetés akkor szabályszerű, ha a Közgyűlés időpontja, helyszíne és napirendje (továbbiakban: meghívó) a Közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal egy országos napilapban meghirdetésre került, és ha a KIM honlapjára a meghívó szövege a Közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal felkerül. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel megismételt – akár ugyanazon napra összehívott – Közgyűlés már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt, valamint a határozatképtelenség esetére összehívandó megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívóban közölni kell. A KIM elnöke rendelkezhet úgy is, hogy a fenti meghirdetésen túl, a meghívót a tagok nyilvántartásban is szereplő e-mail címére is elküldik, ez azonban a szabályszerű meghirdetésnek nem feltétele.

A határozatképességet minden szavazás előtt vizsgálni és jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

1.7. A Közgyűlés tagja hivatalból az egyesület elnöke akinek egy szavazata van.

A közgyűlést az elnök vagy az általa erre felkért személy vezeti. A közgyűlés tisztségviselőinek csak olyan személy választható, aki szavazati joggal rendelkezik és jelen van a közgyűlésen. A közgyűlés tisztségviselői: a közgyűlés levezetője, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők, a szavazatszámlálók. Ha nem az elnök vezeti a közgyűlést, akkor a közgyűlés megkezdésekor a közgyűlés megválasztja az elnök javaslatára a közgyűlés levezetőjét. A közgyűlés ezután jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv-hitelesítőt és két szavazatszámlálót választ, majd szavaz a közgyűlés napirendjéről.

1.8. A Közgyűlés határozatait – jelen Alapszabályban foglalt kivételekkel – egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

1.9. A jogi személy tagok a Közgyűlésre egy-egy képviselőt delegálnak.

1.10. A nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag vezetője minden év január 31. napjáig bejelenti az KIM Elnökének, hogy a előző év december 31-i állapot szerint hány taggal rendelkezik. Ez alapján a KIM Közgyűlésén a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy tag annyi szavazattal rendelkezik, ahányszor 50 tagja van. Egy jogi személy tagnak maximum 50 szavazata lehet.

1.11. A Közgyűlésen minden rendes tagnak, valamint a nyilvántartott tagsággal nem rendelkező jogi személy tagnak egy-egy szavazata van.

1.12. Az egyesület szimpatizáns tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joguk nincs.

1.13. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

1.14. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

1.15. A Közgyűlés nyilvánosságot érintő határozatait a VI. pontban megjelöltek alapján hozza nyilvánosságra illetve hirdeti ki.

1.16. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a
közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Nyilvánosság

A Közgyűlés nyilvános.

A Közgyűlésre szóló meghívót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának is meg kell küldeni. A Küldöttgyűlésen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának erre meghatalmazott képviselője tanácskozási joggal részt vehet.

Az egyesület tisztségviselői

a.) elnök

b.) Választmány

c.) Számvizsgáló bizottság

3.1. Elnök

A Közgyűlés az egyesület nagykorú, büntetlen és feddhetetlen előéletű természetes személy rendes tagjai közül négy évre elnököt választ.

Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyek, bíróság vagy más hatóságok előtt.

Az elnök a Választmány és az egyesület tisztségviselőinek támogatásával irányítja az egyesület működését.

Az elnök képviseleti jogosultságát a Választmány tagjaira ruházhatja át.

Az elnök köteles az egyesület éves beszámolójáról (beleértve a közhasznúsági jelentést és mellékleteit) szóló javaslatot elkészíteni és azt megfelelő határidőben a választmány elé terjeszteni.

3.2. A Választmány

A Közgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy – rendes vagy szimpatizáns- tagjai sorából a Választmányba tizenkettő tagot választ négy évre. A Választmány tagja még hivatalból az egyesület elnöke és alelnökei.

Amennyiben az egyesület jogi személy tagjainak száma az ötöt eléri, a következő Közgyűlés – a jogi személy tagokat képviselők közül – egy további Választmányi tagot választ. Ennek alapján a Választmány választott tagjainak száma mindaddig tizenhárom marad, amíg a jogi személy tagok száma öt alá nem csökken. Ekkor a jogi személy tagokat képviselő Választmányi tag Választmányi tagsága megszűnik.

Amennyiben a Választmány egy vagy több tagja idő előtt lemondana, úgy a következő Közgyűlésen a hiányzó tagok helyébe a Közgyűlés új választmányi tagokat választ, akik mandátumának ideje a Választmány egészéhez igazodik.

A Választmány dönt az éves költségvetés elfogadásáról, és az alapszabály felhatalmazása alapján a jogi személy tag felvételéről, továbbá a Választmány dönt mindazon kérdésekben, amelyeket törvény vagy a jelen Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe.

A Választmány ülése nyilvános.

3.2.1. A Választmány szükség szerint, de legalább évente kétszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.

3.2.2. A Választmányi ülésen az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt, jelenlévő választmányi tag elnököl (továbbiakban: levezető elnök).

3.2.3. A Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

3.2.4. A Választmányi ülés akkor határozatképes, ha a Választmány tagjainak legalább 50%-a plusz 1 tag megjelent, valamint ha a Választmány tagjai az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről szabályszerű értesítést kaptak. Az értesítés akkor szabályszerű, ha a Választmányi tag a meghívót személyesen átvette, legalább 20 nappal a választmányi ülést megelőzően. A meghívó személyes átvételét a tag az átvétel dátumával és aláírásával igazolja. Ha a választmányi tag az ülést megelőző 20. napig a meghívót személyesen nem vette át, úgy a szabályszerű értesítéshez az kell, hogy azt ajánlott levélben részére az ülés időpontja előtt 15 nappal postára adják. Az értesítés szabályszerű voltát nem kell vizsgálni, azok esetében, akik a Választmányi ülésen megjelentek vagy bejelentették távollétüket.

Határozatképtelenség esetén az általános szabályok szerint új Választmányi ülést kell összehívni.

Az értesítést szabályszerűnek kell tekinteni akkor is, ha a Választmányi tag olyan nyilatkozatot ad, melyből kitűnik, hogy tudomása van a Választmányi ülés időpontjáról.

Ha az előző Választmányi ülésen megállapították és jegyzőkönyvbe foglalták a következő Választmányi ülés időpontját, akkor az előző Választmányi ülésen jelenlévők vonatkozásában ez szabályszerű értesítésnek tekintendő.

A Választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak tekintendő.

3.2.5. A Választmány ülését össze kell hívni, ha a felügyeleti szerv, a egyesület elnöke, a Választmányi tagok közül három fő, vagy a Számvizsgáló bizottság a cél megjelölésével azt írásban indítványozza.

3.2.6. A Számvizsgáló bizottság tagjai a Választmányi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek. Az ülés időpontjáról, az ülés helyszínéről és az ülés napirendjéről a Számvizsgáló bizottság tagjait az egyesület elnöke értesíti. Az értesítés történhet telefonon vagy e-mailben is.

3.2.7. Az elnök, illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Közgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.

3.2.8. A Közgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben, más nagy nyilvánosságot igénylő döntéseit és pályázatait a “VI. Nyilvánosság” fejezetben megjelölt módon hozza nyilvánosságra.

3.3. Számvizsgáló bizottság

A Közgyűlés az egyesület nagykorú természetes személy – rendes vagy szimpatizáns – tagjai sorából az egyesület gazdálkodásának ellenőrzésére négy évre három tagból álló Számvizsgáló bizottságot választ.

3.3.1. A Számvizsgáló bizottság jogosult az egyesület nyilvántartásait, könyvvitelét megtekinteni, azt megvizsgálni vagy megvizsgáltatni.

3.3.2. Az egyesület gazdálkodásának szabályszerűségéről, annak jellemzőiről és színvonaláról a Számvizsgáló bizottság köteles évente a Közgyűlésnek jelentést tenni.

3.3.3. A Számvizsgáló bizottság a Választmánytól független, ügyrendjét maga állapítja meg. A Számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart, amelyet a bizottság tagjainak megválasztását követő első alkalommal az egyesület elnöke, azt követően pedig a Számvizsgáló bizottságnak a saját tagjai sorából az első ülésen egyszerű többséggel megválasztott elnöke hívja össze. A Számvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha azon valamennyi Számvizsgáló bizottsági tag jelen van. A Számvizsgáló bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

3.3.4. A Számvizsgáló bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3.3.5. A Számvizsgáló bizottság tagja a Választmány ülésén – tanácskozási joggal – részt vehet.

3.3.6. A Számvizsgáló bizottság köteles a Választmányt illetve a Közgyűlést tájékoztatni, és az intézkedésre jogosult testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) a egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé,

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Választmányt illetve a Közgyűlést a Számvizsgáló bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés illetve a Választmány összehívására a Számvizsgáló bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A tisztségviselők visszahívása

Az egyesület tisztségviselői az összes – rendes és jogi személy – tag egyharmadának javaslatára mandátumuk lejárta előtt visszahívhatók. A javaslatot az Elnökhöz kell benyújtani, aki 60 napon belüli időpontra a Közgyűlést összehívja. Visszahívásukhoz az összes – rendes és jogi személy – tag kétharmadának ezt támogató egybehangzó szavazata szükséges. Az egyesület tisztségviselőinek visszahívására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a visszahívással egyidőben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a visszahívott tisztségviselők helyett új tisztségviselőket választ.

Az egyesület tagjai – a Választmány jóváhagyásával – bizottságokat, vagy más öntevékeny csoportokat hozhatnak létre.

A közhasznúsággal kapcsolatos további rendelkezések

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület Közgyűlése és a Választmány ülése nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A Közgyűlés és a Választmány ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az
ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó és a Számvizsgáló bizottság működésével kapcsolatos szabályokat az Alapszabály előző pontjai tartalmazzák.

Nyilvánosság

Az elnök illetve az általa ezzel megbízott személy köteles a Közgyűlés és a Választmány által hozott határozatokról (határozatok könyve) olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a döntések időpontját, hatályát, a döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és amennyiben lehetséges személyét is.

Az egyesület a Közgyűlés és a Választmány döntéseit az egyéni érintettekkel levélben közli a döntés meghozatalától számított 15 napon belül. Nagy nyilvánosságot igénylő felhívásait, döntéseit, pályázatait, az egyesület működésével kapcsolatos hirdetményeket, beszámolókat, valamint az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módját tartalmazó tájékoztatókat – a hirdetmény jellegétől függően – a helyi vagy országos sajtó útján, vagy plébániai hirdetések, szórólapok, plakátok, helyi – állandó vagy időszakos – egyházi sajtótermékek útján illetve az egyesület honlapján hozza nyilvánosságra a döntést követő 30 napon belül. Az egyesület közhasznúsági jelentése – annak elfogadását követő 15. naptól az egyesület irodájában hivatalos időben megtekinthető.

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az érintettek az egyesület elnöke engedélyével, előzetes megbeszélés alapján az egyesület irodájában tekinthetnek be.

VII. Összeférhetetlenség

A Közgyűlés és a Választmány ülésén a határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a Számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b)az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d)aza)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d)amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VIII. Gazdálkodás

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az egyesület befektetési tevékenységet végezhet, de ennek végzése esetén befektetési szabályzatot készít, amelyet a Választmány a Számvizsgáló Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.

Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

Az egyesület vagyona

Az egyesület bevételei:

a) tagdíj
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből

juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit

és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális

javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület vagyonával a Választmány határozatai szerint önállóan gazdálkodik.

Az egyesület a Választmány által meghatározott pénzintézetnél bankszámlát tart fenn.

Az egyesület képviselete

Az egyesület képviseletében aláírásra az elnök önállóan, más, az elnök által képviseletre feljogosított személyek közül kettő együttesen jogosult.

A bankszámla feletti rendelkezésre két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.

A KIM csoportok működése

Az egyesület legalább 15 rendes tagja területi, szakmai vagy más szempontok szerint közös nyilatkozattal KIM csoportot hozhat létre.

A KIM csoport megalakulását 30 napon belül be kell jelentenie az egyesület elnökének, közölve az abban részt venni kívánó tagok nevét és címét, valamint a maguk közül megválasztott vezető személyét.

A KIM csoport nem minősül az egyesület önálló szervezeti egységének és nem minősül önálló jogi személynek.

A KIM csoport önálló bankszámla nyitására nem jogosult.

A szimpatizáns tagok az KIM csoport munkájában részt vehetnek.

XII. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnése esetén a Polgári Törvénykönyv és más jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó egyesületi vagyont a Közösség Ifjúsági Alapítvány (bejegyzés száma: 4149.Pk.60.372/1993 közhasznú szervezet részére kell átadni

XIII. Az egyesület függetlensége

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, elhatárolja magát mindenféle politikai párttól, párttevékenységtől, pártoktól támogatást nem kap, nem kapott és a jövőben sem fogad el, pártoknak anyagi és más támogatást nem nyújt.

A Választmány tagjai valamint az egyesület tisztségviselői az egyesület nevében semminemű pártkapcsolatot nem teremtenek.

Az egyesület nem támogat, nem állít helyi önkormányzati valamint országgyűlési
képviselőjelöltet és nem támogat pártot.

XIV. Vegyes rendelkezések

Az egyesület tagjává vált jogi személyek – önállóságuk megtartása mellett – jogosultak a “KIM tagszervezet” elnevezés használatára.

Jelen Alapszabályban szereplő “egyház” illetve “egyházi hatóság” alatt a Magyar Katolikus Egyházat illetve egyházi hatóságot kell érteni.

Záradék

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvény, a PTK valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadók.

Amennyiben jelen Alapszabályban foglalt valamely rendelkezés ellentétben állna a hatályos jogszabályokkal, és így jogellenes rendelkezésnek minősülne, úgy helyette az Alapszabály legközelebbi módosításáig a hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

Jelen módosított Alapszabályt egységes szerkezetbe foglalva a 2015. február 26. napján tartott Közgyűlés fogadta el.

Budapest, 2015. február 26. Gábor Miklós

elnök

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások hatályos tartalmának.